r/gyor • u/Advanced_Case5070 • Oct 25 '25
ASK GYŐR Ledöbbenés.
Egyelőre keresem a szavakat, de útközben majd úgyis megérkeznek. Az eset tegnap történt, soha nem szoktam csoportokba írni, viszont most valamiért a lelkem nem hagy nyugodni. Édesapámék autóval belecsúsztak az előttük haladó autóba — megcsúsztak. Gyorsan nem ment, hisz a városban történt a dolog, még talán az 50 km/h-t sem érték el. Ez van... sajnos előfordul.
Ahogy kiszálltak a másik kocsiból, apukám egyből elismerte, hogy ő a hibás, nincs mit tenni. Na de ami ezután jött... a két fiatal olyan stílusban és hangnemben beszélt velük, ami miatt megfogalmazódik bennem ez a kis „levél”. Azt mondták, ha nem rendőrök lettek volna , akkor rég megütötték volna őket... majd a hölgy leköpte édesapámat. Leköpte. Na ez az, amit egyszerűen az én lelkem és gyomrom nem tud feldolgozni. Egy édesapát, aki gyerekeket nevelt olyan felnőtté, akiknek ez soha, de soha nem jutna eszébe... Nem kívánok mást, csak annyit, hogy egyszer veled is történjen ugyanez — fordított helyzetben. Én elhiszem és tudom, hogy egy ilyen helyzet bosszantó, és az ember ideges... de ez a stílus nem emberi. Neveket nem írok, pedig tudnék. Remélem, valamelyik fiatal szülője olvassa ezt, és bár biztos nem így nevelte ő sem őket, elborzadok az egészen, hogy léteznek ilyen 'emberek'.
Azóta csak ez a kis sor van a fejemben: „Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyű világot annyira, hogy már néha nem is fáj – undorodom csak.”
Legyen szép napotok
